A tihvini csodatevő Szentanya ikonja

A tihvini csodatevő Szentanya ikonja

175
0
SHARE

Az orosz birodalom sérthetetlenségének záloga, Moszkva mint harmadik Róma elv jelképe.

Az orosz orthodoxok egyik legféltettebb kincse a tihvini csodatevő Szentanya ikonja, melyről úgy tartják, Lukács apostol munkája.
Évszázadokon át Konstantinápolyban őrizték, egészen 1383-ig, amikor is ismeretlen módon eltűnt onnan, hogy megjelenjen a Tihvin folyó partján élő emberek előtt, akik csodának tulajdonítva az ikon felbukkanását, templomot emeltek azon a helyen. Az azonos nevű település Szentpétervártól mintegy 200 kilométerre keletre található.

Sose maradjon le a legizgalmasabb hírekről

A fatemplom háromszor is leégett, ám az ikon sértetlen maradt, végül Rettegett Iván rendelte 1560-ban annak a kolostornak az építését a templom helyén, ahol ma is őrzik az ereklyét.


A svédek támadása idején el akarták rejteni, de nem bírták elmozdítani helyéről, végül a svédek elfoglalva a környéket, magát a kolostort nem tudták bevenni. A történetet az ikon csodatevő erejének tulajdonították, ezért a svédek elleni háború után másolatokat is készítettek róla (melyek más-más vidékeken szintén segítették a birodalmat).

A 2. világháború alatt az ikon német kézbe került, majd az Egyesült Államokban kötött ki, ahonnan a helyi pravoszláv közösség azután szolgáltatta vissza, hogy a tihvini kolostort újjáépítették.

Az ikon rejtélyes eltűnése és felbukkanása Oroszországban különös jelentőséggel bírt Konstantinápoly eleste után és jelképévé vált a Moszkva a harmadik Róma elvnek. A Filofej pszkovi szerzetes 1522–1524 között írt A Levél a rossz napokról és órákról című írásában jelenik meg az elképzelés, mely arról szól, hogy Róma és Konstantinápoly bukása után azok szerepét, mintegy harmadik Rómaként Moszkva veszi át. Az elv szerint Moszkva egy  szent küldetés örököse és végrehajtója, mely kész felelősséget vállalni az ortodoxiáért, valamint megvédelmezni a kereszténységet.

 

NO COMMENTS