Ánya blogja: A Medve-Jumurdzsák barátságról

Ánya blogja: A Medve-Jumurdzsák barátságról

1449
0
SHARE

Nagyjából egy évvel ezelőtt bementem egyedül egy kis kajáldába, ahol a tulaj minden egyes vásárlás után adott cukorkákat, mint valamiféle kicsi bónuszokat. Amikor nekem akart cukrot adni és megláttam a „Roshen” feliratot (PoROSHENko ukrán elnök saját édességgyára), akkor visszautasítottam és elmagyaráztam, hogy miért tettem ezt. Igen, én egy felnőtt ember vagyok és értem, hogy ez csak egy cukorka, de átvenni akkor sem akarom. Mikor legközelebb visszamentem, akkor az eladó megfordult és adott egy másik cukrot, amit törökök gyártanak. Törökök. A mai napig gyakran járok oda és mindig török cukorkát adott nekem.

És eljött a mai nap. Az eladó/tulaj vigyorgott és azt mondta, hogy úgy néz ki, nincs hozzám való cukorkája. „Majd lecseréljük magyarokra.” És igaza van, a törökök édességek most valahogy nem esnének jól. Értem én, hogy nem szabad meghülyülni és a mérgünket az összes törökre zúdítani, de a zászlójuk most a számomra valahogy így néz ki:

Sose maradjon le a legizgalmasabb hírekről

12286125_1067122836685840_1847876179_n

A világban terrortámadások zajlanak, Európa végre talán rászánja magát a harcra a terrorizmussal szemben és egy EU-tagságról álmodozó Törökország hátba szúrja azt, aki egyedüliként érdemben harcol a terroristákkal. Valahogy helytelen a szövetségest lelőni, nem?

Még ha meg is sértette az ország légterét, azt egy félhülye is megérti, hogy okuk nem volt arra, hogy lelőjék. Mindenki tudta, hogy mit csinál ott és nem az isztambuli kebabosokat akarja lebombázni. Szóval, úgy néz ki, hogy a céljuk nem az „önvédelem” volt, hanem a terroristák olajszállításának lebombázásának megakadályozása. Erdogan pedig megmutatta, hogy az olajat képes megvédeni, a saját reputációjának csökkenése árán is.

Természetesen, pontosan tudja, hogy a NATO megvédené. Pontosabban, tisztában van vele, hogy a szerződések mögé bújhat, miközben azt a NATO is érti, hogy Törökország nagyot hibázott és a problémát senki sem akarja megoldani.

Kifejezetten idegesít, amikor azt magyarázzák, hogy Oroszország azért nem ad katonai választ Törökországnak, mert az a NATO tagja. Ezek az emberek igazi idióták, akik képtelen előre gondolkodni. Igen, egy gép lelövése lehet casus belli. De akar valaki háborút? Szerintem, nem.

A gazdasági szankciók, amiket már bevezettek és amiket még be fognak vezetni az oroszok Törökországgal szemben, untig elegendőek. Anyagi büntetés azoknak, akiknek nem undorító meggazdagodni terroristák olaján, ahelyett, hogy tankokat küldenének közéjük.

Hogy utálom-e a törököket most? Nem. Attól még, hogy az elnökük egy barom, az átlag embereik nem feltétlenül. Nagyon meglepő volt azt látni, hogy az emberek Törökországtól Amerikáig egy csomó, váratlan helyről, akár még liberálisként is olyan kommenteket írtak mindenfelé, hogy most nekünk adnak igazat, vagy hogy úgy látják, Törökország vezetése a terroristákkal játszik össze. Több törököt is ismerek, Magyarországon is, egyikük azzal írt nekem a hír megjelenése után pár órával, hogy „Ne haragudj ránk, elbasztuk.” Aztán leírta, hogy mennyire szégyelli magát a vezetői miatt.

Az összes közül egyetlen egy nép akad, amelyik gyakorlatilag az első kommentelőtől az utolsóig Törökország oldalán áll. 1-2-3… Ukrajnáé! Tádám! Én már teljesen megszoktam a gyűlöletüket és figyelmet sem szentelek neki, de most először akartam, hogy az orosz hadsereg lerohanja őket (nem úgy, ahogy erről náluk a hírekben van szó, hanem ténylegesen). Az emberek nagy része ott nem egyszerűen csak támogatja a törököket, hanem egyenesen azt kérik, hogy háborúzzanak velünk Szíriában. A kijevi török nagykövetségen az ukrán parlament két képviselője konkrétan ki akarta tüntetni ukrán medállal azt a török pilótát, aki lelőtte az orosz gépet. Majd népdalokat énekeltek. Egyikük mondott olyat is, hogy ő az Iszlám Államot is hajlandó támogatni, mert az ellenségem ellensége a barátom. Hogyne! Az Iszlám Állam már veszi is le a listájáról Ukrajnát (amit nemrég tettek közzé, rajta az ukrán zászlóval is), mint ellenséges keresztény államot. Édes Iszlám Állam! Hát hogy erre az együttműködést eddig nem vették figyelembe!

A magyaroknak is szeretnék köszönetet mondani, mert gyakorlatilag alig találkoztam olyannal, akik a törököknek adott volna igazat (politikai vagy eszmei hozzáállástól függetlenül). Még a legliberálisabb liberálisok is úgy írogattak, hogy megértették, hogy ki a valódi ellenség és ki a vélt barát ebben a szituációban. Ez tényleg parádés. Köszönöm.

NO COMMENTS