Az orthodox egyház központja: Szergijev Poszad

Az orthodox egyház központja: Szergijev Poszad

297
0
SHARE

Innen indult legyőzni az Arany Hordát Dmitrij Donszkoj, itt festette ikonjait Andrej Rubljov, itt nyugszik Borisz Godunov és a kolostort alapító Szergij Radonyezsszkij.

Aki az orosz fővárost választja úti célnak, kihagyhatatlan, hogy ellátogasson az orosz orthodox egyház központjának számító Szergijev Poszadba, amely a Moszkvát körülvevő Arany Gyűrű kiemelkedő állomása.

Sose maradjon le a legizgalmasabb hírekről

Története
A világörökség részét képező itteni kolostort  Szergij Radonyezsszkij  szerzetes alapította az 1340-es években. Nemsokára a Szentháromság tiszteletére fatemplomot emeltek, a hagyomány szerint 1380-ban a hadba induló Dmitrij Ivanovics moszkvai fejedelmet Szergij szerzetes megáldotta és megjósolta győzelmét. A Don-folyó melletti Kulikovo mezején megvívott sorsdöntő csatában az orosz seregek először arattak győzelmet az Arany Horda csapatai felett, a fejedelem ezután kapta a Donszkoj nevet.

A kolostornak pedig híre kelt, Szergijnek számos követője, tanítványa támadt, akik közül többen az északi földeken újabb kolostorokat alapítottak. A sok különálló orosz fejedelemség idején ezek a kolostorok a széthúzás helyett az összetartozást képviselték, végső soron pedig az egységesülő ország és a központi hatalom megerősödését szolgálták.

Szergij atya 1392-be hunyt el és 60 évvel később szentté avatták. Sírja a kolostorral együtt zarándokhellyé vált.

Később az Arany Horda csapatai kifosztották és felégették a kolostort, majd 1422-ben rakták le az alapító Szergij atya sírja fölé építendő, ma is álló Szentháromság-székesegyház alapjait és a század közepén egy másik kőtemplomot is emeltek. A kolostor csakhamar a moszkvai földek egyházi és szellemi központja lett. Falai között ikonfestők, ötvösök, faragó-, kovács-, öntő- és más kézműves mesterek dolgoztak, évkönyveket írtak és szent könyveket másoltak. Itt működött az orosz ikonfestészet két kimagasló alakja, Andrej Rubljov

A kolostor és az azt körülvevő kisebb telepek egyesítéséről II. Katalin cárnő döntött, ezután formálódott ki a mai városkép.

Látnivalók
A város legismertebb, meghatározó épületegyüttese a Szentháromság–Szergij-kolostor, mely 1993 óta a világörökség része.

A Szentháromság-székesegyház a kolostor legrégebbi épülete, 1422-1423-ban fehér faragott kőből épült. Az egykupolás, szerény méretű templomot a korábbi fatemplom helyén emelték, körülötte alakult ki fokozatosan a kolostor épületegyüttese. Itt helyezték el Szent Szergij maradványait, az 1548-ban épített szomszédos kápolnában pedig az orosz egyházszakadást előidéző pátriárka, Nyikon hamvait. A székesegyház freskóit eredetileg Andrej Rubljov és Danyiil Csornij festette, ám ezek nem maradtak fenn, a mai falfestés a 17. században készült. Rubljov ikonjai közül néhány az ikonosztázon ma is látható; világhírű alkotását, a Szentháromság-ikont azonban már nem itt, hanem az Állami Tretyakov Képtárban őrzik, a templomban csupán másolatát állították ki.

Szentháromság székesegyház
Szentháromság székesegyház ikonosztáza – Andrej Rubljov alkotása

A 15. század második feléből való a Szentlélek-templom melyet pszkovi építőmesterek készítettek 1476-1477-ben. Egyszerű, de arányos kompozíciójú, könnyed alkotás, a kolostor első téglaépülete volt. A pszkovi egyházi építészet hagyományos megoldása, hogy a kupola alatti rész (az ún. dob) félig nyitott, ami biztosítja a jó rezonanciát az itt elhelyezett harangok hangjának.

Szentlélek templom

A kolostor a 16. század második felében monumentális alkotással gazdagodott. A Mária elszenderedése-székesegyház  IV. Iván cár kívánságára épült, aki építkezéseivel demonstrálni akarta az orosz csapatok győzelmeit és a központi hatalom megerősödését. Az építkezést 1559-ben kezdték meg, de csak IV. Iván halála után, 1585-ben fejezték be. A székesegyház a moszkvai Kreml azonos nevű székesegyházának mintájára készült, bár valamivel nagyobb annál. Belső tereinek freskóit a 17. században jaroszlavli mesterek festették. Bár az épületet később többször átépítették, a freskók eredeti formájukban maradtak fenn. Az Uszpenszkij-székesegyház mellé a 17. század elején kisebb kápolnát építettek. Itt temették el az 1605-ben elhunyt Borisz Godunovot, valamint családját.

Mária elszenderedése székesegyház

A 17. század végén épült Refektórium a kolostor ebédlője, de egykor ebben az épületben kapott helyet az élelmiszerraktár, a konyha, a sütöde és több más gazdasági helyiség is. Legnagyobb, 510 m²-es központi termében fogadásokat, ünnepi főpapi gyűléseket is tartottak. Az épületet nyitott galéria veszi körül. Homlokzatán kockás, élénk színekre festett mozaik díszítés fut végig, széles ablakait kívül fehér kőből faragott, csavart oszlopok keretezik. Az emeleti helyiségekben tárolták egykor a kolostor kéziratait.

Reflektórium

A kolostor falain belül találjuk a Keresztelő Szent János születése nevű kaputemplomot, melyet a kor egyik leggazdagabb családja, a Sztroganov-család emeltette. A moszkvai barokknak is nevezett stílusban készült a Cári palota, melyet Alekszej Mihajlovics cár részére emeltek. A Harangtorony az orosz építészet egyik kiemelkedő alkotása. Eredetileg háromszintesre tervezték, ám építése közben kiderült, hogy magasabb építményre van szükség. Az új, ötszintes harangtorony tervét Dmitrij Uhtomszkij készítette el. A kereszttel együtt 88 m magas, gazdagon díszített torony az egész épületegyüttest uralja és a város legtöbb pontjáról látható.

Harangtorony

Maga a kolostorfal is számos látnivalót rejt: a kőfalat IV. (Rettegett) Iván cár uralkodásának idején, 1540-1550 között építették, a 17. században megerősítették és jóval magasabbra emelték. A ma is álló, háromszintes fal  magassága 7 és 14 m között váltakozik, Miután a kolostor elvesztette hadászati jelentőségét, bástyái közül többet átépítettek vagy dekoratív részekkel toldottak meg. Mai tizenegy vaskos bástyatornya közül csak két-három őrizte meg régi, 17. századi alakját. Ilyen a hatszintes Péntek torony melyet az 1608. évi ostrom idején felrobbantott korábbi bástya helyén emeltek. A 17. században épült a Vízi torony is, mely a mellette egykor elterülő tóról kapta nevét; valamint a Kacsa-torony, mely 1863-tól száz éven át a kolostor vízellátását szolgálta. A főbejárat fölött magasodó Vörös-torony a 19. században teljesen átépült, díszítései is ebből a korból valók.

A kolostor falain kívül a világörökség része néhány városi épület is: Köztük van a Vvegyenszkij-templom (1547) és a mellette álló, ugyanabban az évben emelt Pjatnyickij-templom is. Bár ugyanabban az évben készültek, stílusuk mégis teljesen különböző. Az előbbit a Szentlélek-templom mintájára egy gazdag bojár saját pénzén építtette. A Pjatnyickij-templomhoz refektórium és kisebb harangtorony is tartozik, ezek részben már a 17. századi jelentős átépítéskor keletkeztek. Az egyházi épületek közül figyelmet érdemel több 18. századi templom, ezek a város külső részein, néhány egykori szloboda területén maradtak fenn, valamint a város főterén álló barokk kápolna.

 

NO COMMENTS