Azerbajdzsán etnikai képének változása

Azerbajdzsán etnikai képének változása

825
0
SHARE

Az Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársaságot a bolsevik hatalomátvétel után hozták létre, kezdetben még, 1922-től a Kaukázosontúli Köztársaság része volt Grúziával és Örményországgal együtt, de lényegében már akkor kialakultak mai határai. Önálló köztársasági státust csak 1936-ban kapott Azerbajdzsán, együtt a másik két kaukázusi állammal.

 

Sose maradjon le a legizgalmasabb hírekről

1926-ban, az első szovjet népszámlálás idején Azerbajdzsán lakossága még csak 2,27 millió fő volt, s ennek kevesebb mint kétharmada volt türk (azerbajdzsán) nemzetiségű. A köztársaság legnagyobb kisebbségét a főleg Bakuban lakó oroszok alkották. A 20. század elején a Kaukázusban, így a Azerbajdzsánban éppen csak elkezdődött a nemzetté válás folyamata: ez az oka, hogy türknek nevezték az azerbajdzsánokat (akiket a századfordulón még egyszerűen tatárnak hívtak). 1926-ban még más kaukázusi népek, például az iráni nyelvű tatok aránya is elérte az 1 %-ot. Az egyéb népek között elsősorban az örményeket kell érteni.

1926, Azerbajdzsán Etnikum száma Etnikum aránya %
orosz 220 545 9,7
lezgin 37 263 1,6
talis 77 323 3,4
tat 28 443 1,25
türk 1 437 977 63,3
egyéb 468 509 20,6
összesen 2 270 060 100

1959-re, a következő szovjet népszámlálás idején Azerbajdzsán lakossága 1,4 millióval nőtt a 1926-hoz képest. Ekkorra már sokban letisztultak az etnikai viszonyok a korábbiakhoz képest (legalábbis a hivatalos összeírásokban). Ezúttal már minden oguz török nyelvű lakost azerbajdzsánként tüntettek föl. Az azerbajdzsánok aránya ilyeténképpen már meghaladta a kétharmadot a köztársaság népességén belül. Az oroszok továbbra is a legnagyobb kisebbséget tették ki, számuk immár félmillió fölé emelkedett. Jelentős létszámban éltek még örmények is a hruscsovi idők Azerbajdzsánjában, mindenekelőtt Bakuban és Hegyi-Karabah örmény többségű autonóm köztársaságban.

1959, Azerbajdzsán Etnikum száma Etnikum aránya %
azerbajdzsán 2 494 381 67,5
orosz 501 282 13,6
örmény 442 089 12
lezgin 98 211 2,7
zsidó 40 204 1
egyéb 121 550 3,2
összesen 3 697 717 100

A 60-as évektől kezdve Azerbajdzsánban demográfiai robbanás következett be. 30 év alatt 3 millióval növekedett a kaukázusi köztársaság lakossága, és 1989-re meghaladta a 7 millió főt. Azerbajdzsánban etnikai homogenizáció következett be. Az azerbajdzsánok aránya 80 % fölé emelkedett, számuk 5 millió fölé. Az azerbajdzsánok száma több mint a duplájára nőtt 1959 óta! Ezzel szemben az oroszok és az örmények fogyatkozni kezdtek, a kisebbségek közül csak a kaukázusi lezginek száma emelkedett ebben az időszakban.

1989, Azerbajdzsán Etnikum száma Etnikum aránya %
azerbajdzsán 5 804 980 82,7
orosz 392 304 5,6
örmény 390 505 5,5
lezgin 171 395 2,4
egyéb 261 994 3,7
összesen 7 021 178 100

A független Azerbajdzsán történetében az első népszámlálást 1999-ben tartották. A 90-es években jelentős változások következtek be az ország életében. Talán a legfontosabb, hogy Baku elvesztette az ellenőrzést a főként örmények lakta Hegyi-Karabah fölött. Bár a népszámlálásba beleszámították Hegyi-Karabahot is, az erre vonatkozó adatok megbízhatatlanok.

Azerbajdzsán lakossága jelentősen emelkedett a 90-es években is a demográfiai robbanásnak köszönhetően. Tíz év alatt 900 ezer fővel gyarapodott az ország népessége, maguk az azerbajdzsánok pedig több mint 1 millió fővel lettek többen, s létszámuk ma már meghaladta a 7 millió főt. Ez azt jelenti, hogy mintegy 70 év alatt több mint háromszorosára nőtt az azerbajdzsánok száma és Azerbajdzsán etnikailag homogén országgá vált! 1999-ben az azerbajdzsánok átlagos életkora 27 év volt.

További változás a keresztény oroszok és örmények számának csökkenése. A 90-es években az oroszok mintegy kétharmada elhagyta Azerbajdzsánt, 1999-ben már csak 141,7 ezer orosz maradt a köztársaságban, a lakosság 1,8 %-a. Még rosszabb a helyzet az örmények esetében. Az 1999-es népszámlálásban feltüntetett 120 ezer örmény főként Hegyi-Karabahra vonatkozó becslés, ezen kívül csak néhány száz örmény maradt Azerbajdzsánban, a többiek elmenekültek.

Így ma már a kaukázusi lezginek alkotják Azerbajdzsán legnagyobb kisebbségét, a lakosság 2,2 %-át kitéve.

1999, Azerbajdzsán Etnikum száma Etnikum aránya %
azerbajdzsán 7 205 500 90,6
orosz 141 700 1,8
örmény 120 700 (becslés) 1,5
lezgin 178 000 2,2
egyéb 307 500 3,9
összesen 7 953 400 100

 

2009-re már megközelítette a 9 milliót az ország lakossága:

2009, Azerbajdzsán Etnikum száma Etnikum aránya %
azerbajdzsán 8 172 809 91,6
orosz 119 300 1,3
örmény 120 700 (becslés) 1,4
lezgin 180 300 2,0
összesen 8 922 477 100

 

NO COMMENTS