Belarusz jelképe a Fehér torony

Belarusz jelképe a Fehér torony

109
0
SHARE

Mindenki ezen a néven ismeri a lassan 750 éves tornyot, tévesen.

Tegyük először rendbe a névdolgot, hogyan lett Belaja Vezsa, vagyis Fehér torony.
Adva van a Belovezsszkaja puscsa nevű természetvédelmi terület, mely az európai bölény egyik élőhelye és világörökség része. Sokan onnan ismerik, hogy itt írták alá a Szovjetuniót felváltó Független Államok Közössége létrehozását. De az erdőség nem a toronyról lett elnevezve, hanem Belovezs (Bialowieza) városról.

Sose maradjon le a legizgalmasabb hírekről

Maga a Fehér torony pedig 750 éves története során mindössze  húsz évig volt fehér, amikor a szovjet korszakban, 1959-ben lemeszelték falait. A tévedés Karpov történésztől ered, aki úgy írta le a tornyot, mint amelyik a Belaja folyó mellett van. A történész tévedett, Leszna a folyó neve és mindig is az volt, a tornyon viszont rajta maradt a név.

A tornyot Kamenyec városában találjuk, Breszttől 40 kilométerre északra. Vlagyimir Vaszilkovics volinyi fejedelem 1276-ban küldte ide Oleksza várépítészét embereivel, hogy megfelelő helyet találjanak védelmi célokat szolgáló erődítmény megépítéséhez. Ez az időpont tekinthető a város és a torony alapításának. Utóbbi kőalapokra épült téglából, egyik oldalról a folyó védte, míg három másikról palánkfal. Kamenyec a köves talajról kapta nevét, ennek köszönhető, hogy a torony nem mozdult el és nem süllyedt meg az idők során

A környéken több, hasonló jellegű tornyos erődítmény volt, de csak a kamenyeci maradt meg.

Ez egy kerek alaprajzú, ötszintes, lent  2,5 méteres falvastagságú, felfelé vékonyodó, 30 méter magas őrtorony. Összesen majdnem 300 m2 területű az építmény, így volt elegendő hely az őrségnek.  A torony alsó szintjein helyezkedtek el a raktárak, éléskamra, feljebb a lakóterek, a födém alatt volt a védelmi vonal, a falakon lőrésekkel, ágyúkkal, fent kupola és fogazott bástya.

Az erődítmény és a torony több ostromot és csatát túlélt — német lovagrendek, lengyel és litván fejedelmek, cári sereg katonái vették be. A terület volt a Litván Fejedelemség, lengyel Rzeczpospolita része, tartozott Oroszországhoz, Lengyelországhoz, volt német megszállás alatt, majd a Szovjetunió része. Védelmi funkcióját már a 19. században elveszítette, megpróbálták szétszedni (hogy hasznosítsák a téglákat), de a kötőanyag gyakorlatilag megkövesedett, így szerencsére a bontás elmaradt

A torony látogatható, egy remek múzeumot találunk benne.

NO COMMENTS