2. “Megérdemli, mert volt bátorsága megpróbálni!”
Nem. Ez az amerikai hozzáállás Magyarországon nem működik. Ráadásul, Amerikában sem dicsérnek meg valakit csak azért, mert megpróbálta. Ha szégyen, hogy odaállt azzal, amije van, akkor szégyen. Bármilyen sportban már az edzők eltanácsolták volna. És persze milliók énekelnek énekhang nélkül, de ők nem adják elő magukat filozófusnak, újítóinak, művésznek, bölcsésznek, értelmiséginek. Fásy Ádámtól vagy Britney Spearstől az ember nem várja el, hogy énekelni tudjon. Egy olyan karaktertől, aki láthatóan elégedetlen a magyar közízléssel, mindenki elvárja, hogy megugorja a lécet. A tanításhoz a tanár tiszteletére van szükség. Ahhoz azonban olyat kell letenni, amiért a tanár tiszteletet érdemel.

3. “Valamit mégiscsak tudhat!”
Nem, és ezt valószínűleg ő is elismerné. Amit “tud”, azt a rajongótábora látja bele. Amit tud, az mindösszesen annyi, hogy más eszközöket használ. Máshogy néz ki, mást mond, máshogyan viselkedik. Zeneileg és főleg dalszöveg terén semmivel sem értékesebb a produkciója, mint az érte rajongók által szidott, operettekből fabrikált magyar mulatós. Ezzel semmi baj nem lenne, ha nem akarná többnek mutatni magát, mint ami.

4. “Szánalmas, hogy mindenki kritizálja!”
Nem, teljesen érthető, hogy mindenki kritizálja. A kritika garantálja a fejlődést. Rohadt egy dolog, ha azok nyernek, akik nem jók. Igazságtalan, hogy valaki több millió forint jogdíjat kap egy Eurovíziós szereplés után úgy, hogy valójában nem tudja megugrani a szintet – de bekerült a tutiba. Magyarország közismerten az az ország, ahol mindenkit bánt, ha a szomszédnak nem döglik meg a tehene. De az irigységet általában csak fokozza, hogy ebben az országban szinte mindenkinek van vaj a füle mögött, mert mindenki a másik kárán igyekszik előrébb jutni.

5. “Aki azt mondja, hogy jobban tudná, az miért nem áll oda?”
Mert lehet, hogy szégyelli, amit tud. Ellentétben ByeAlex-szel. Lehet, hogy jobb előadó vagy szerző, mint ByeAlex, de rosszabb, mint a minimum, amivel szerinte (!) illik elindulni. Sőt, egy étteremben az is el tudja dönteni, hogy az étel, amit a pincér elé tett, nem üti meg a szintet, aki nem séf.

6. “Nem is igaz, hogy ilyet bárki tud!”
Az, hogy “ilyet bárki tud”, ebben az esetben azt jelenti, hogy ilyet tényleg bárki tud. Külcsínt ellesni a 3-4 évvel ezelőtti nyugati könnyűzenei divatirányzatokból könnyű. Sapkát ugye kapni, lencse nélküli szemüveget szintén, a szakállat pedig megoldja a természet. Dalt szerezni, pláne működő pop-dalt nehezebb, de egy ilyen egyszerűt előadni, pláne, hogy az adott előadó a szerző is, kifejezetten egyszerű. Lenne, ha lenne hozzá tehetsége, színpadi jelenléte, hangja, tapasztalata. De nincs. Tehát ilyen színvonalon közel bárki fel tudott volna lépni Malmöben.

7. “Nekem akkor is tetszik! Legalább nem egy a sok kertévés kommersz szar közül.”
Ez az! Itt a lényeg. Ahhoz képest tetszik, amit utálsz. Határozd meg a világot ahhoz képest, amit gyűlölsz. Bontsd le a világot jóra és rosszra, feketére és fehérre. Legyél olyan egyszerű, mint a rajzszög. Elvégre azért vagy értelmiségi, hogy minél jobban lebutítsd a körülötted lévő dolgokat és érzelmi alapon dönts. Ahogyan azt az ország többsége is teszi, legyen diplomás vagy nyolc általános végzettségű.

8. “Szégyellje magát, aki nem drukkol!”
Az szégyellje magát, aki kötelezővé teszi. Szégyellje magát az, aki kiküld a magyar zászló alá valakit, akinek életében egyetlen fellépése nem volt. Szégyellje magát az, aki szerintem normális dolog nulla tapasztalatú embereket nemzetközi közönség elé kiállítani. Szégyellje magát az, aki valami ellen szavaz és nem valamiért.

9. “Akármit mondasz, akkor is tizedik lett!”
Hiszen a focit nem gólra játsszák. Jó hallgatni a magyar foci-válogatott meccsei utáni szakkommentárokat is: “Igazából nagyon jól ment a játék, jók és pontosak voltak a passzok, remekül támadtunk, de ha az a gól nincs a második félidő elején, akkor talán bátrabban játszottunk volna a vége felé és meg is nyerhettük volna a meccset, vagy akár döntetlen is lehetett volna.”

10. „Ez volt a harmadik legjobb magyar helyezés!”
Igen, egy olyan versenyen ahol 39. indulóból 8 volt egyáltalán olyan, aki egyáltalán figyelembe vette, hogy egy ilyen versenyen a lakossági, fogyasztható, populáris könnyűzene az elvárt irány.

Minek a tünetéről van szó?

Az egyik legnagyobb baj a magyar társadalomban az, hogy nem lehet kritizálni dolgokat/embereket. Sajnos vannak szent dolgok, de idővel Magyarországon minden az lesz. Ugyanis mindenki ismer valakit, valamiért a haverjának a haverjának a haverja a szóban forgó személy, vagy csak hasonszőrű és a sajátjának tekinti.

Eurovízión akkor kell elindulni, ha Magyarországon van könnyűzenei piac. Amíg önkormányzati és EU-s finanszírozású haknik illetve fesztiválok jelentik a fellépési lehetőségek 90%-át – addig nem piaci alapon működik a zeneipar. Magyarország tízmilliós ország. Amellett, hogy az itt élők zömének nincs lehetősége fizetős rendezvényekre járni, még pici piac is. Ezért hosszútávon nincs anyagilag értelme a könnyűzenébe invesztálni (ahogyan számos más piaci szegmensbe sem). Majd ha a magyar könnyűzene eléri a román/ukrán/orosz színvonalat, ki tud állítani olyan produkciót, amely legalább Németországig/Olaszországig eljut és ott sikeres lesz, a külföldi fellépésekből és jogdíjakból rentábilis üzletté válik, akkor majd beindulnak a piaci folyamatok. Így történt ez Morandi, INNA és a többiek esetében Romániában is. Ma a könnyűzene terén Románia az európai szintér TOP 5-jének tagja. Azonban, amíg Magyarországon a szponzorokból és (főleg) az államból élnek meg a zenei előadók is, addig ennek itt semmi értelme nincs.

Magyarországon szinte mindenki az államból akar megélni. Attól várják a segítséget, a támogatást, a munkahelyet, az oktatást, a gyógyítást, a magánügyeik megoldását és egyéni hóbortjaik, művészi ambícióik kiteljesedésének érvényre juttatását. Elvárják egy közrádiótól, hogy játssza a dalaikat. Elvárják egy köztévétől, hogy lehetőséget biztosítson produkciójuk megmutatására. Ezeknek az embereknek 23 éve nem mondta el senki, hogy piacgazdaság van és hogy már nem a magyar konkurenciával kell versenyezni, hanem a külföldi cégek a versenytársaik (zenei értelemben: Rihanna, Justin Timberlake, Maroon 5, INNA, Serebro, Michel Teló és a többiek).

Azért mert valaki zenész/műsorvezető/PR-es/stb. akar lenni, attól még NEM illeti meg a jog, hogy az is legyen. Ha alkalmatlan rá, tehetségtelen vagy csak nem eléggé kitartó, piaci körülmények közt nem kap lehetőséget. Ki dönti ezt el? A piac. A VERSENY. Ha normálisan működne az ország, akkor a piac. Mert ha az államhoz nem lehetne járni segítségért, az ismerősök nem segítenének, nem tolnák az adott ügy szekerét, akkor a delikvens vagy éhen döglene vagy mehetne vissza dolgozni.

Amíg azonban azt a hazugságot hiszik a magyar emberek, hogy “minden ember egyenlő”, addig ez így is marad. Bizonyos területeken ugyanis nem minden ember egyenlő: Nem mindenki tud beszélni, nem mindenki tud énekelni, nem mindenki tud folyamatokat és összefüggéseket elemezni, nem mindenki alkalmas kommunikáció irányítására, nem mindenki alkalmas tanárnak vagy agysebésznek. Nem mindenkinek jár a légkondicionált munkahely. Valakinek el kell menni dolgozni is, nem lehet mindenkiből irodában vagy stúdióban dolgozó értelmiségi fogyatékos, aki már az első munkahelyén 200 ezret keres. Nem véletlen, hogy hiányszakma az asztalos, a cserépkályhás, a mérnök vagy az értékesítő. De amíg a “magyar álmot” próbálja minden magyar szülő a saját gyerekébe tömni, miszerint menjen egyetemre/főiskolára, s legyen diplomás, mert akkor lesz jó fizetése (muhaha), amíg mindenhol az dívik, hogy akármilyen suta is vagy valamiben, csináld, ha ahhoz van kedved, addig ez így is fog maradni. Ennek a kötött sapkás gyereknek is joga van azt csinálni, amihez kedve van. A probléma az, hogy a piac nem szelektálta ki őt és egy ideig ebből fog megélni, mert jókor volt jó helyen. A “ByeAlex-jelenség” csupán egy tünete annak a betegségnek, ami Magyarországot 1989 óta jellemzi.

Pitt részt vesz majd a „World War Z” premierjén, amiben ő játszotta a főszerepet. Ez a film fogja megnyitni a Moszkvai Nemzetközi Film Fesztivált.

Ebben az évben a Moszkvai Filmfesztivál különleges programot mutat majd be, amit az olimpiai játékoknak szentel. „Ez nem a téli olimpia reklámozása – tudjuk, hogy a dokumentumfilm nagy érdeklődést vált ki mostanában a kritikusok és a nézők részéről”, – jelentették be a fesztivál szervezői.

A tiltás a 22.00 és a 6.00 óra közötti időszakra vonatkozik. A törvény kötelezi a szórakozóhelyek tulajdonosait és üzemeltetőit, hogy gondoskodjanak a törvény betartásáról, felhatalmazva őket arra, hogy az életkor igazolásáról szóló okmányt kérjenek a gyanús személyektől.

Úgy tűnik, újabb fenyegetéssel találja szemben magát az emberiség. Az új vírusok miatt akár kettős járvány is fenyegethet.

A kisülések gyakori kísérőjelensége a napplazma-kitörés. Amikor a plazmafelhő eléri a Földet, itt mágneses vihar kezdődik. A legutóbbi napkitörések voltak a leghatalmasabbak 2012. október 23. óta.

A második helyen az oddschecker.com internetes fogadóiroda szerint az ukrán Zlata Ognevich, a harmadikon pedig a norvég Margaret Berger áll. Az egyik legnagyobb fogadóiroda, a William Hill listájának második helyén az orosz Dina Garipova, a harmadik helyen pedig a grúz páros, Nodi Tatishvili és Sophie Gelovani áll.

A GfK Hungária által elvégzett közvélemény-kutatás szerint a Kedvesem című dalt a megkérdezettek 54%-a várja a legjobb húsz közé. Sőt a számot ismerők tizede úgy véli, ByeAlex dobogós lesz Malmőben. Ezzel szemben a Bwin nemzetközi fogadóportál oddsai szerint ByeAlex már nem áll ilyen jól az esélyeket illetően. Dalával a 39 előadóból álló mezőny 34. helyén tanyázik. Nála rosszabb eséllyel csak a román, a lett, a spanyol, a macedón és a belga versenyző indul a győzelemért. Alex győzelméért 151-szeres pénzt fizetne a Bwin.

„Ha ezt most nem tesszük meg, öt év múlva az államnak majd az oroszországi dollártulajdonosok segítségére kell sietnie, akik pénzügyi piramis áldozatai lesznek” – állítja a képviselő.

A tervezetben rámutat, hogy a tiltás csak a dollárra vonatkozik.

Thuróczy Richard, Alekszandr Górász, Hájas Barnabás

A beszélgetés a Juventus Rádió weboldalán meghallgatható, a „Hallgassa újra a műsort!” szöveg alatti pici play-gomb megnyomásával.

Az új törvény május 9-én lép életbe – olvasható a mukachevo.net május 9-i írásában. A jogszabály szerint azok az ukrán állampolgárok, akik külföldön vállalnak munkát, újfajta adót kötelesek fizetni.

A szakértők szerint az ukrán gazdaságot a külföldön munkát vállaló ukránok mentik meg. Az Ukrán Nemzeti Bank adatai szerint 2013. első negyedévében hivatalosan közel egymilliárd dollárt utaltak át az országba, a múlt év folyamán pedig majdnem hétmilliárd dollárt. Ez az összeg meghaladja a külföldi vállalatok által az ukrán gazdasági szférába fektetett összeget.