Hogyan szólítsunk meg egy szlávot?

Hogyan szólítsunk meg egy szlávot?

430
0
SHARE

Elvtársazzuk le vagy próbálkozzunk az uram / hölgyem megszólítással? Mi az, ami túl hivatalos vagy ciki?

Noha a címben szlávokról van szó, helyesebb lenne szlávok által lakott területekről beszélni, de vegyük sorra a lehetőségeket. Az elvtársozás már bizony nem divat a térségben, az úr / hölgy pedig még nem az. De van, hogy egyenesen gorombaságnak számít.

Sose maradjon le a legizgalmasabb hírekről

A legfontosabb kérdés, milyen élethelyzetben szólítunk meg valakit és kinézetre milyen korú. A kinézetnek kiemelt szerepe van, ez később kiderül.
Általánosságban (boltban, vonaton, utcán, kisebb hivatalban, rendelőben, szállodában…) minden férfira nyugodtan ráfoghatjuk, hogy fiatalember (vagyis молодой человек = máládój csilávék), függetlenül korától. Kivéve, ha látványosan idős már, ekkor a nagypapa (дедушка = gyéduská) vagy apó (дед = gyéd) valamelyike a mindennapos.
Ha nem merünk egy ötvenest lefiatalemberezni, akkor inkább mondjuk azt, hogy férfi () de semmiképpen se urazzuk le.  Nem fog neki örülni, azt rögtön hozzátennénk.
A polgártárs megszólítást leginkább a rendvédelmi szervek használják, köznyelvben nemigen.
A cári korszakból származó megszólítások erős alá-fölé rendeltséget feltételeznek és túlzottan alázatosnak hatnak, ezért gyakorlatilag nem használják.

Még kényesebb kérdés a hölgyek megszólítása: kivétel nélkül mind lányka, fiatalasszony (девушка = gyévuská), ennek alternatívája a nő (женщина = zsénsjiná) mint megszólítás. Utóbbit használják ugyan de erős negatív felhangja van és normál esetben sértésnek számít valakit lenőzni. A hölgyem (гоcпожа = gászpázsá) pedig túl távolságtartó, akár gúnynak is vehetik. Nem tévedünk nagyot, ha kinézetre hagyatkozunk: ha már 70 körülire saccoljuk korát, és a kora látszik is, akkor nagymama (bábuská) vagy annak becézése ( anyóka = бабуля = bábuljá) a jó megoldás.
Polgártársnő, mádám, frau és hasonlók felejtősek.

Nagyon fontos: egy ötvenes, vagy magát jól tartó hatvanas nő még bizony csak lányka. Ez különösen igaz, ha még találkozunk az illetővel. Szóval ha nem szeretnétek hogy a vonatkísérő az öletekbe löttyintse „véletlenül” a forró teát, vagy a szállodai recepciós rátok hívja éjszaka a rendőrséget mert „gyanúsak” vagytok, maradjatok csak a gyevuskánál.

Más a helyzet hivatalos, üzleti ügyekben, itt nincs helye sem a lánykának, sem a fiatalembernek. Ha tudjuk az illető keresztnevét és atyai nevét, akkor az egy tökéletes megoldás, bármilyen rangú is az illető. Az atyai név csak akkor hagyható el, ha jóban vagyunk, vagy fiatal az illető és nem állami hivatalnok. Az Ivanov úr és hasonlók elfogadhatók, de túl távolságtartók, azzal bizony nem jutunk előre partnerünknél.

 

 

NO COMMENTS