Hóluj: Az orosz ékszerdobozok központja

Hóluj: Az orosz ékszerdobozok központja

205
0
SHARE

Ki ne látott volna kézzel festett ékszerdobozokat, brossokat, melyek négy oroszországi helyen készülnek hagyományosan: Fedoszkino, Paleh, Msztjor és Hóluj.

Most ez utóbbiról lesz szó, Hóluj falut az Arany Gyűrűbe tartozó Vlagyimir után tálaljuk, a furcsa hangzású városnév a hiedelemmel ellentétben nem lakájt, szolgát jelent (azt ugyanúgy írjuk de a végén lenne a hangsúly), hanem  fonott halászhálót. Hóluj már a 16. században lakott volt és Rettegett Ivántól szabadkereskedelmi rangot kapott (nem kellett adózni a kincstárba), mert innen látták el a Szergijev Poszadi kolostort. Kereskedelmi központként sokáig működött, vásárain többszáz árus gyűlt össze.

Sose maradjon le a legizgalmasabb hírekről

És hogyan jött létre a manufaktúra? Mint máshol is, az ikonfestők révén. A hóluji irányzat már a 17. század elején kialakult, ők vittek be először népi motívumokat vallási alkotásokba: az akkori leiratok szerint egyszerű, ám karakteres kompozíciókat hoztak létre. Az ország több pontján is láthatók műveik, így a hóluji mesterek munkáját dicséri a szentpétervári Vérző Megváltó templom és a moszkvai Kremlben levő Uszpenszkij székesegyház belső tere.

Az ikonfestészet mellett fokozatosan alakult ki a használati eszközök gyártása, az 1917-es forradalom után pedig csak az utóbbi fejlődhetett. A jelenleg is működő hóluji manufaktúra 1934 óta működik, ahol temperafestéket használnak, majd lakkal borítják a dísztárgyakat.
Alkotásaikban a háttérben megjelenik az orosz táj, a kompozíciók pedig gyakran mesék, történelmi események köré épülnek. Jellegzetes az általuk használt kékes-zöld és barnás narancsárnyalat.

NO COMMENTS