Moldova etnikai képének változása

Moldova etnikai képének változása

608
0
SHARE

A Moldovai Autonóm Köztársaságot 1924-ben hozták létre, de területe lényegesen eltért a mai Moldováétól. Az akkori Moldova Ukrajna autonóm tartománya volt, Balta központtal, a Dnyeszter bal partján.

A ma ismert Moldova a Prut és a Dnyeszter közötti terület, amely nagy részben megegyezik a Besszarábiának nevezett területtel (1918-1940 között Románia része), azonban a mai Moldovának része a Dnyeszter bal parti keskeny sávja, amelyet 1940-ben, a Molotov-Ribbentrop paktum és Besszarábia szovjet bekebelezése után csatoltak Besszarábiához, létrehozva a Moldovai SZSZK-t; és nem része Besszarábia déli része, a Budzsák, amelyet Ukrajna kapott meg 1940-ben.

Sose maradjon le a legizgalmasabb hírekről

Ha a Prut és Dnyeszter közötti Besszarábia etnikai adatait nézzük (amely tehát nagyrészt, de nem teljesen egyezik a későbbi Moldovával), a terület mindig is moldován (román) többségű volt. Bár az orosz népszámlálások – már a cári időkben – a moldovánokat külön nemzetiségként kezelték, a román álláspont nem ismeri el a moldovánt külön etnikumként. A lényegében románajkú moldovánok többsége egyébként magát nem románnak, hanem ténylegesen is moldovánnak tekinti.

Az 1959-ben tartott első moldovai népszámlálás szerint Moldova népessége még a 3 milliót sem éri el, s lakóinak kétharmada moldován nemzetiségű. A keleti szlávok együttesen az ország lakóinak negyedét teszik ki, de az ukránok némileg többen vannak. Moldovában élnek a keresztény török gagauzok, 1959-ben alig 100 ezren voltak, a népesség 3 %-át adva. Az egykor többszázezres besszarábiai zsidóság létszáma 1959-re 100 ezer fő alá csökkent. Említésre méltóak még a kisebbségek közül a bolgárok, akik a lakosság 2 %-át teszik ki.

1959, Moldova Etnikum száma Aránya %
moldován 1 886 566 65,4
ukrán 420 820 14,1
orosz 292 930 10,1
gagauz 95 856 3,3
zsidó 95 107 3,3
bolgár 61 652 2,1
egyéb 31 546 1,2
összesen 2 884 477 100

 

Az 1989-es népszámlálás szerint a legfőbb változás Moldovában, hogy a népesség 4,33 millióra főre gyarapodott. Ezzel együtt is, a köztársaság etnikai szerkezete lényegében változatlan maradt (ritka jelenségként a szovjet tagköztársaságok között).

1989, Moldova Etnikum száma Aránya
moldován 2 794 749 66,4
ukrán 600 366 13,84
orosz 562 069 12,94
gagauz 153 458 3,53
bolgár 88 419 2
zsidó 65 672 1,5
egyéb 70 627 1,6
összesen 4 335 360 100

Az 1989-es volt az utolsó teljes értékű moldovai népszámlálás. A 2004-es moldovai népszámlálást alapvetően meghatározza az a tény, hogy a Dnyeszteren túli terület lényegében elszakadt Moldovától. Az így, csonka területen tartott 2004-es népszámlálás szerint a Prut és Dnyeszter közötti terület lakossága 2004-ben 3,38 millió fő (ez egymillióval kevesebb, mint a teljes Moldávia lakossága 1989-ben), de mivel 2004-ben a Dnyeszter menti Köztársaságban is saját népösszeírást tartottak, ahol is 555 ezer fős népességet mutattak ki, látható, hogy Moldova mintegy 390 ezer embert veszített a függetlenség első 15 évében, vagyis lakossága 9 százalékát.

A Prut és Dnyeszter közti területen a népesség háromnegyed része moldován etnikumú. Érdekes, hogy a 2004-es moldáv népszámláláson már megjelent külön etnikumként a román is. 2004-ben a Prut és Dnyeszter közti területen 73 ezer ember vallotta magát románnak, ami a népesség 2 %-a. A Prut és a Dnyeszter között lényegesen kevesebb a szlávok száma és aránya mint a Dnyeszteren túl, 15 % alatti. A zsidók lényegében teljesen eltűntek az országból.

2004, Moldova (csonka) Etnikum száma Aránya
moldován 2 564 849 75,8
ukrán 282 406 8,3
orosz 201 218 5,9
gagauz 147 500 4,3
román 73 276 2,1
bolgár 65 662 1,9
egyéb 34 401 1
összesen 3 383 332 100

Jelentős változást mutatnak a 2014-es népszámlálás adatai: Moldova összlakossága tíz év alatt közel négyszázezerrel, 2 998 235 főre csökkent csökkent. Vagyis csupán egy évtized alatt az ország elvesztette lakossága tizedét. Érkekesen alakult az etnikai összetétel, ugyanis azok aránya akik ukránnak vagy orosznak vallották magukat a felére csökkent, míg a románok száma jelentősen nőtt. Utóbbiak az egyetlen etnikum, mely az általános népességcsökkenés mellett növekedést produkált, aminek hátterében politikai okok is állhatnak. A jelentős népességfogyás legfőbb oka a gazdasági kivándorlás és nem az alacsony születésszám.

2014, Moldova (csonka) Etnikum száma Aránya
moldován 2 068 058 73,7
ukrán 181 035 6,5
orosz 111 726 4,0
gagauz 126 010 4,5
román 192 800 6,9
bolgár 51 887 1,8
roma 9 323 0,3
egyéb 13 900 0,5


A Dnyeszter menti térségben 2015-ös összeírás szerint 475 665-en éltek, a számokat viszont torzítja, hogy az állampolgársággal nem rendelkezőket is ide sorolták, mint ahogy azokat a külföldieket is akik állandó vagy ideiglenes jelleggel ott tartózkodnak. Utóbbiak kategóriába elméletben az orosz katonai alakulatok is besorolhatók, ám aligha valószínű, hogy közöttük népszámlálást végeztek.

A számok azt mutatják, hogy az előző, 2004-es összeírás óta 14,3 százalékkal vagy közel 80 ezerrel csökkent a terület lakossága.

Ha tehát összeadjuk az adatokat, láthatjuk, hogy az utolsó, teljes értékű moldáv népszámláláskor (1989-ben) 4,33 millióan éltek az országban.
2004-ben már csak 3,94 millióan, amiből 3,38 millió Moldovában és 555 ezren a Dnyeszter menti köztársaságban.
Jelenleg 3,47 millió az összlakosság, amiből 3 millió él Moldovában és 475 ezren a Dnyeszter mentén.

NO COMMENTS