Virtuális látogatás az Ermitázsban

Írta:  Lara  |  2007. 12. 7. 23:33  |  Utolsó módosítás: 2010. 11. 3., 15:12

A modern technika segítségével megtekinthető a világ egyik leggazdagabb múzeuma.

h i r d e t é s

A világ talán egyik legjelentősebb múzeuma, mely hírességében vetekszik a párizsi Louvre-ral és a londoni Tate-tel. 6 hatalmas, híres épületből áll a Néva-parton Szentpétervár központjában. Vezető helyet ebben az egyedülálló épületegyüttesben a Téli Palota foglal el, mely az orosz cárok rezidenciája volt. A valóságban kb. 22 km-t kell annak sétálnia, aki körbe akarja járni az egész épületet. Napjainkban azonban rendkívüli technikai lehetősége van a kor emberének: ugyanis az oroszok létrehozták annak a lehetőségét, hogy a múzeum kényelmesen, otthonról is látogatható legyen. Kétnyelvű változatban működik az oldal: oroszul és angolul.

http://www.hermitagemuseum.org/

Itt lehet nyelvet választani, majd el lehet indulni a virtuális sétára. A jobb oldalon találhatjuk a lehetőségeket. Csak bal gombbal kattintani kell a kiválasztott emeletre, és indulhat a séta. Az egér jobb gombjával lehet lassítani a képet, vagy éppen megállítani, ill. le és föl mozgatni az oldalt, ezáltal tudjuk a képet kicsinyíteni vagy nagyítani.

Ha az oroszt választjuk, innen indulhatunk:

http://www.hermitagemuseum.org/html_Ru/08/hm88_0.html

http://www.hermitagemuseum.org/html_Ru/08/hm88_0_0_1.html

 http://posztinfo.hu/upload/e/eceee43a025eb64f078e2bf57f2c96d5_Belso_lepcso_Ermitazs.jpg

A jordán lépcső

 Ha az angol nyelvet részesítjük előnyben:

http://www.hermitagemuseum.org/html_En/08/hm88_0.html

http://www.hermitagemuseum.org/html_En/08/hm88_0_0_1.html

Amit röviden tudni kell az épületről:

1754 és 1762 között épült F.B.Rastrelli tervei nyomán.  Nagy Katalin volt, aki megbízást adott a Kis és Nagy Ermitázs illetve az Ermitázs Színház építésére (1762), ő volt aki a művészetek nagy támogatójaként kezdte el a műkincsgyűjtést, és szervezett először kiállítást a Palota termeiben. A műveket eleinte a Téli Palota többi részétől elkülönített termekben, az úgynevezett Remetelakban őrízte. Ennek volt francia elnevezése:a “Hermitage”.A három emelet magas, hatalmas barokk épület egyik frontjával a Néva folyóra néz, homlokzatával pedig a Palota tér felé fordul. Színe hangsúlyosan zöld, arany díszítéssel.Az építkezés hatalmas pénzeket emésztett fel, és bonyolult szerkezete óriási erőfeszítést követelt a munkásoktól. 4000 ember dolgozott Oroszország minden részéből az építkezésen, beleértve a legjobb szakembereket is, akiket felkértek a Téli Palota megalkotására. A kortársak leírták a szobák fényűző díszítését, (több mint 460 van az épületben) mely vetekedett Európa legnagyobb uralkodóinak palotáival, azok hivalkodó barokk remekműveivel.A Téli Palota és az Ermitázs carrarai márvánnyal, gránittal, aranyozott bútorokkal, intarziás ajtókkal és mennyezettel, gobelinekkel, velencei csillárokkal díszített, de az építészek képtelenek voltak befejezni a munkát eredeti tervek szerint, mert az új uralkodó, Nagy Katalin az új építészeti divat csodálója, a neoklasszicizmus híve volt.

Homlokzata tagolt, ún. nagyoszloprend az emeleteket átfogó párkányokkal. Rastelli a homlokzat színezésben és a formálásban enteriőr-jellegű barokk stílust valósított meg. A külső felüleletek alapszíne zöld és erre fehéren rajzolódnak rá a hangsúlyozni kívánt részletek- gazdag aranyozással díszített tagozatok.

upload/e/e8a43625b6f5be562bfcc1039d3cfbe0_fobejarat_Ermitazs.jpg

A főbejárat a Palota tér felől

1917. november 7-én (helyi naptár szerint október 25-én) az Ideiglenes Kormány elutasította a Forradalmi Katonai Bizottság által kiadott ultimátumot, melynek következményeként a Néván horgonyzó Auróra cirkálóból leadott lövés jelére a forradalmárok elindultak a palota irányába, és ostrom alá vették azt. A hiedelemmel ellentétben az Auróra soha sem vette tűz alá a Téli Palotát. A következő hajnalban, egynapi harc után sikerült elfoglalni a palotát, ahol letartóztatták az Ideiglenes Kormány tagjait. Megkezdődött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Az épületben található kincseket a Népbiztosok Tanácsának rendelete alapján védelem alá helyezték.

Az I.Világháború idején a szinte a teljes gyűjteményt átszállították a Sándor Palotába, a mai Puskinovóba. Innen 1921-ben került vissza a teljes kiállítási anyag a Téli Palotába. Ezt követően a II.Világháborúban az evakuáció során újra elköltöztettek minden kiállítási darabot, ezúttal a kincseket Szverdlovszk-ba, (Jekatyerinburg) az Ural mögé szállítottak. A múzeum személyzete az éhezés és szigorú hideg ellenére próbálta megóvni az épület funkcióit, mindent megtettek, hogy az épület átvészelje a bombázásokat.Nagy kihívás volt ez az ostromlott városban, nehéz volt megvédeni a hatalmas épületeket és a fényűző belsőiket a hóval, széllel és esővel szemben. 1941-1945 között, a II.Világháború során az épület súlyos károkat szenvedett, majd a háború után helyreállították.

upload/d/d572bf2d02c11898b7a8e93e317a4b42_Ermitazs_a_blokad_idejen.jpg

Az épület súlyosan rongálódott a blokád idején.

Az Ermitázs múzeuma a Téli Palota épületében kapott helyet, 1918-ban egy részét foglalhatja el, 1922-től egészében is. Amíg csak a cárok műkincseit, használati tárgyait őrízték itt, addig nem volt látogatható.

Ma az Ermitázs-2,5 évszázad után összegyűjtött egy jelentős kollekciót- közel 3 millió műalkotást- a világ összes kultúrájából, kezdve a kőkorszaktól egészen évszázadunkig.

535 termében természetesen nem tudnak mindent elhelyezni, a gyűjtemény egy jelentős része az. ún. háttértárakban (raktárakban) pihen. Közel 8000 festmény díszíti a termek falát: ezek között megtalálható az olasz reneszánsz, a holland barokk, a flamand, spanyol és francia festők híres képei. A nyugat-európai festészeten kívül megtaláljuk a XII. századból származó orosz ikonosztáz gyűjteményt, mely Novgorodból, Kijevből és Moszkvából származik. Külön gyűjtötték össze a világ minden tájáról származó porcelánokat, és rengeteg szobor is megtekinthető.

A porcelánmúzeum virtuálisan-angol nyelven-

http://www.hermitagemuseum.org/html_En/08/hm88_8_0.html

Ugyanez oroszul:

 http://www.hermitagemuseum.org/html_Ru/08/hm88_8_0.html

 Ezen kívül bepillantást nyerhetünk Nagy Péter életébe: az uralkodó és testőrségének fegyvereit is kiállították, valamint a cár használati tárgyait, ruháit. Mindezt külön részben, külön teremben csodálhatjuk meg.

A kis trónterem

http://www.hermitagemuseum.org/html_Ru/08/hm88_0_1_23.html

Mindezeken kívül rengeteg ékszer, használati tárgy, érdekesség (pl.Faberge-tojás), történelmi ruhák láthatók a különböző termekben.

Egy kis segítség azoknak, akik nem tudnak oroszul vagy angolul:

A következő linken a földszinten kiállított gyűjteményt láthatják:a kezdeteket és az ókort. A rajz alatt a beszámozott szövegekre kattintva nézhetnek körül. (Az egér jobb gombjával lassítható a kép, valamint kicsinyíthető, nagyítható.) 

http://www.hermitagemuseum.org/html_Ru/08/hm88_0_0.html

A következő link az első emeleten találhatók festészet szempontjából a legizgalmasabb termek. Itt Leonardo, Tizian, Raffaello, Rubens, Rembrandt termeken kívül németalföldi, holland, spanyol festészetet, külön orosz kultúrát és művészetet találunk a XVIII.század első negyedéből (59.szám ), az októberi vagy “forradalmi” lépcsőt (55.), II.Nyikolaj könyvtárát(60.) és még számos érdekességet.

1. emelet linkje:

http://www.hermitagemuseum.org/html_Ru/08/hm88_0_1.html

A 2. emelet is rendkívüli élménnyel gazdagít bennünket:Renoir, Monet, Rodain, Gogain, Matisse, Picasso, a XIX. századi német művészek, XX. századi európai és amerikai művészet, XX. századi (csak) európai művészet, Kandinszkij, XVIII.századi kínai művészet, XII-XIII. századi kínai művészet, VII-XII. századig bizánci művészet, az utolsó két terem pedig Irán művészetét mutatja be.

2. emelet linkje:

http://www.hermitagemuseum.org/html_Ru/08/hm88_0_2.html

Még annak a lehetőségét is megkapja a netező érdeklődő, hogy virtuálisan körülnézzen a tetőről, különböző irányból megszemlélve a kilátást.

http://www.hermitagemuseum.org/html_Ru/08/hm88_0_3.html

1944. november 7-én nyitotta meg kapuit újra az Ermitázs. Napjainkban évente 2-3 millió ember fordul meg a múzeumban, annak ellenére, hogy Pétervár az Ermitázson kívül is rengeteg látnivalót ad turistáinak. Közel 250 múzeuma közül azonban nem véletlenül a világörökség részeként (a teljes pétervári történelmi központ műemlékegyüttese idetartozik) nyilvántartott Ermitázs a leglátogatottabb.

Állandó és időszaki kiállításai is vannak. Magyar vonatkozásban két kiállítást említhetünk meg:

Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrait 1955-56-ban állították ki az Ermitázsban, valamint volt egy  ”Bécs és Budapest Szentpétervárott 1870-1920″ című tárlat, (2005. november 1.) ahol többek között a magyar származású orosz udvari festő, Zichy Mihály akverelljeit is bemutatták.

A múzeumról számos kiadvány: könyv és CD jelent meg.

upload/d/d85fa3ea7e7bf6aeb86760e6a2e20b22_konyvek__Ermitazs.jpg

Jegyeket internet segítségével is rendelhetünk, a múzeum oldalán. Kérik, hogy nagyon pontosan töltsük ki az adatokat, hogy tudjanak visszajelezni. Az oldal csak angol nyelven működik. A jegyárak elfogadhatóak: a napi jegy 17,95 dollár, két munkanapra 25,95 dollárt kell fizetni a jegyért. Szünnap a hétfő.

Jegyrendelés

Forrás: hermitagemuseum.org, gopiter.ru, walkspb.ru, hu.wikipedia.org, trip-guide.ru

MEGOSZTÁS:
IWIWFacebookGoogle BookmarksTwitterVkontakteShare

CÍMKÉK: