Moszkva bírálja a magyar szólásszabadságot
Oroszország szerint a Nyugat nem sajátíthatja ki magának az emberi jogi helyzet értékelését.
Konsztantyin Dolgov az orosz parlament alsóházában uniós emberjogi kérdésekről először tartott bizottsági rendezvényen egyebek között élesen elítélte a nácizmus terjedését a balti tagállamokban. Bírálta a lengyelországi állítólagos CIA-börtönöket, valamint Dánia és Belgium bevándorlás-ellenességét.
A meghallgatás előtt kiosztották az orosz külügyminisztérium 2011-re vonatkozó jelentését. A dokumentum készítői Magyarországgal kapcsolatban negatívumként a büntetés-végrehajtási intézmények állapotát, a cigányság helyzetét, a szólásszabadsággal kapcsolatos problémákat, valamint a történelem, ezen belül is a második világháború eredményének felülvizsgálatát célzó törekvéseket emelték ki.
Valerij Engel, a Nácizmus nélküli világ elnevezésű nemzetközi szervezet alelnöke felszólalásában a gyűlöletbeszéd jogi szabályozásával kapcsolatos ellentmondásokra hívta fel a figyelmet. Itt említette Magyarországot is, ezzel kapcsolatban elmondta: a szélsőségek elleni törvényi fellépés és a szólásszabadságot biztosító szabályozás közötti ellentmondások általános európai problémát takarnak.
Alekszej Puskov, a testület elnöke kijelentette, hogy az emberi jogok tiszteletben tartásával elvi okokból a jövőben is foglalkozni kívánnak. Bírálta a balti államokat, amiért azok – mint mondta – nem lépnek fel kellő erővel a terjedő fasiszta ideológiával szemben, valamint megsértik az orosz ajkú lakosság emberi jogait. Hangsúlyozta, hogy szerinte a Nyugat nem sajátíthatja ki magának az emberi jogi helyzet értékelését.
CÍMKÉK: magyar-orosz










