Tánya 19) Az orosz turistákról

Tánya 19) Az orosz turistákról

937
0
SHARE

Egy Urbán Gorilla becenévvel alulírott poszt jelent meg a Modoros Blogon. Ők jobbára manírkirályokat és manírkirálynőket keresnek, de még inkább tipizálják a magyar társadalomban jól látható és vissza-visszatérő karaktereket. Ezzel az égadta egy világon semmi baj nem lenne, ha nem érződne rajta az a tipikus Indexes hozzáállás, hogy ők az értelmiségi elit, akik a magyar szellemi Csomolungma, de inkább a Kékes tetejéről tekintenek le a nép tipikus képviselőire és karikírozzák ki azt – természetesen merő jó szándékból, tanítás-jelleggel.
Ezután a kis bevezető után következzen a válasz a levélre. Szintén tanítás-jelleggel, hogy talán rávilágítson valaki Urbán Gorilla és hasonszőrű társainak értetlenségére. Az igazi műveltség ugyanis ott indul, hogy az illető megpróbálja megérteni a másikat és szót tud vele érteni akkor is, amikor mások már reménytelennek tartanák a helyzetet.

Reakciók konkrét idézetekre

Sose maradjon le a legizgalmasabb hírekről

„Ha nagy a gazdagság és a jólét egy társadalomban, annak közösségteremtő, összekovácsoló ereje van. “Neked is van, nekem is van”. Ha a szegénység nagy, akkor annak is összekovácsoló ereje van, “Nekem sincs, neked sincs”.”

Nem igaz. Az emberek még többet akarnak, függetlenül attól, hogy milyen anyagi helyzetben vannak. Ha hiány van, akkor pedig megtanulsz alárendelt lenni. Megtanulsz hátralépni, lemondani. Megtanulsz kussolni. Megtanulod feláldozni magad a számodra fontosabbnak vagy kedvesebbnek. Például a hazádnak, vagy egy éhező gyereknek, akinek inkább odaadod a falatot, mintsem magadnak. Én erről mesélhetnék.
A posztot író nem tapasztalta meg az általa nyilvánvalóan gyűlölt Kádár-rendszernek hála, milyen amikor sorban állsz és elfogy a kaja. Fasza érzés.

„Az embertárs ellenség lesz azonnal, mert ő viszi vagy viheti el az orrom elől az utolsó kenyeret, tejet, darab húst, Zaporozsecet, cipőt, panellakást, a körzet utolsó telefonvonalát a mostani 5 éves tervből.”

Nem igaz. A bajtársad lesz. Megosztjátok azt a kicsit, amitek van. Végre elvész az emberekből a nagyravágyás, a kivagyiság és megtanulnak kevésnek is örülni. A közös videózásnak és tévézésnek, a kényszer szülte közös autókázásnak, a kommunalnaja kvartyirának (amikor több család élt egyetlen lakásban), megvan a maga hihetetlenül jó hangulata. Valódi barátságok, közösségek épülnek ki, a közös sorsból adódóan. Aki így nő fel, nem fogja be az orrát, ha a 4-6-oson büdös egy csöves, nem nézi le a gitározó csövest a Lehel téri aluljáróban. Ezt persze nagyon nehéz elmagyarázni annak az elitnek, amely gyerekként úgy nőtt fel, hogy a rendszerváltás valamilyen szintjén nyertes lett. Például szellemileg: mindent, ami nyugatról jött az elsők között tapasztalt meg. És tádám, kialakult a nagyravágyás. Azonnal akar tudni mindent a világról, azonnal akar meggazdagodni (tehát más kárára), azonnal akarja jól érezni magát. Jogokat követel, kötelezettségeket pedig lazítani óhajt.

„Ez a hiánygazdaság, csak nálunk lájtosabban zajlott, mint a forradalmakban és háborúkban gazdaságilag, emberileg és érzelmileg totálisan ledarált Szovjetunióban közel 100 évig.”

Örülök, hogy egy vélhetően Magyarországon felnőtt fiatal ennyire tisztában van azzal, hogy mi történt a posztszovjet államokban az elmúlt 100 évben. Milyen kár, hogy mi a saját bőrünkön mást tapasztaltunk.

„Elsősorban az, hogy az ilyen társadalmakban, ahol a hiánygazdálkodás miatt az emberek elidegenedtek egymástól, gyakorlatilag alig lehet szocializációról beszélni.”

Erre ide írhatnám, hogy… de nem fogok káromkodni, meg aztán még belemagyaráznád, hogy pont erről beszélsz. Gyere ki, ismerkedj össze ukránokkal és oroszokkal és ha nem vernek agyon a tévképzeteidből fakadó viselkedésed miatt, akkor nagyon meg fog változni a véleményed.

Tánya nyaralás
nyaraláson

Reakciók néhány konkrét esetre, a teljesség igénye nélkül

Induljunk ki abból, hogy mi a következőképpen gondolkozunk: 1) mi fizettünk azért, hogy jól érezzük magunkat 2) ha valami annyira olcsó, mint pl. Törökország és az adott helyen a vendégek többség testvérünk, akkor BÁRMIT megtehetünk. Miért? Mert többen vagyunk, erősebbek vagyunk és ha probléma lesz, tele vagyunk pénzzel. Hogy ez morálisan helyes-e, szimpatikus-e a többi jelenlévőnek? Leszarjuk. Miért? Mert hazamegyünk. Ezen nem gondolkozni kell, ez csak így van. De haladjunk a legszebb pontokon végig, tételesen:

„Szabadtéren magyarhoz hasonló palacsintát látványkonyhán sütő szakácsnál hosszú sor, egy palacsinta kb 2 perc. Anyukák rendszeresen 3 tányérral a kezükben kb 18 palacsinta kérés, sorban álló többi ember inkább eloldalgás, lemondás, más reggeli után nézés.”

Azért, hogy ne kelljen visszamenni.

„- Tányérra irtózatos mennyiségű kaját felpakolás, töredékét meg nem evés, fitymálva kóstolgatás, pofavágás.”

Megteheti. Nyaral. Tízszer annyiból, amennyit a helyiek keresnek és háromszor annyiból, amit a többi turista költ. Ja és amúgy a hasonló útlevéllel rendelkezők vannak az adott helyen is többségben, szóval vagy elviseled, vagy összevernek.

„- Hiába van mögötte sor, az ételmelegítőben lévő mint a 12 fasírt/csirkeszárny/kebab felpakolás, a többiek várhatnak a következő adagra, amit most süt csak a szakács.”

Azt csinálhat, amihez kedve van, ha kifizeti és másoknak jogi értelemben kárt nem okoz. Az ott dolgozóknak meg az a dolga, hogy megoldják az ilyen helyzeteket. Legközelebb tedd meg ezt te magad. Próbáld ki. Jó érzés.

„- Gyerekek ordítva fogócskázás, szülő rájuk nem szólás, széktámlákat cibálva, röhögve idegenek asztala mögé bújás, előtte 4 asztal által határolt csomópontban 5 perces orosz kiszámoló elüvöltés, hogy ki legyen a fogó.”

Hát mennyivel jobb egy „európai” szülő? „Fiam, azonnal hagyd abba és ülj szépen ide vissza! Viselkedj úgy, mint egy felnőtt! Légy nyugodt, ne játszadozz, kussolj, mert még mit gondolnak rólunk, helyesebben rólam? Hogy nem tudlak téged rendszabályozni? Hát hová lesz az önbecsülésem?”

„- A szabadtéri étteremrészen vacsora közben és után fél doboz piros Marlboró (sic!) elszívás (körülötte senki nem dohányzás), de nála azért etetőszékes gyerekülés.”

Meg kellene tudni birkózni azzal a gondolattal, hogy a világ nagyobb felén továbbra sem üldözik a dohányzást és nem gondolkoznak úgy az emberek a passzív dohányzás fogalmáról, mint itt. Az, hogy szerinted így van, az őt pont annyira érdekli, mint hogy téged mennyiben érdekel az ő hite az adott kérdésben.

„- Felnőttek ugyanúgy, tank módjára, csak egyenesen haladva visznek kaját, ütközés mellett szó nélkül elmennek.”

Hiszen külföldi vagy. Beszéljen hozzád oroszul? Ugye te sem szeretnéd? Ő pedig nem fog megszólalni angolul, akkor sem, ha éppen pont beszéli. Hiszen ő egy világhatalom állampolgára, akiből a környezetében sok van. Jó eséllyel ők a többség. És el fognak nyomni, ha nem vagy velük jó fej.

„- Gyerekek zongorát felnyitás, eszetlenül püfölés, anyuka leszarás, éppen csajfotó feltöltés iPaden, rájuk nem szólás, mikor már mindenki agyvérzést kapás, szegény török recepciós gyerekeket onnan tapintatosan elpaterolni megpróbálás, mielőtt más vendégek agyvérzés kapás.”

Hiszen gyerek. Hiszen nem kisfelnőttként akarják irányítani, mint itt a fejlett nyugaton, hanem azt akarják, hogy jól érezze magát. Elvégre egy rohadt nyaraláson vannak. A személyzet meg a munkahelyén.

„- Négyszemélyes ülőgarnitúrán ülő 3 tagú családhoz negyediknek Wifizni beülés.”

Ha ott van hely és mondjuk nincs térerő vagy mobilneten, akkor hova üljön? A csillárra? És nem, nem tudja megkérdezni, hogy odaülhet-e, hiszen 1) nem beszél angolul, 2) nem akar megtanulni, 3) nehogy már bocsánatot kelljen kérnie azért, mert ott van egy nyilvános helyen.

„- Egy egy szívószállal a színháznál 12 ülés lefoglalása az első sorban, jó eséllyel soha meg nem jövés. Előadás felénél páran azokra ráülés, ők megjövés, majdnem verekedés.”

Ennek az első fele szimplán tahóság, ezt otthon is tilos. Viszont a második fele szintén a többségi létből adódik: Ha probléma van, majd jönnek az ismeretlen ismerősök és megvédik a rokont.

„- Bárhol, bármikor kurvás pózokban fotózkodás, gyermek jelenléte nem számít. Erkölcsi normák nem létezése.”

Az erkölcsi normák mások. Talán feltűnt, hogy a gyerekeket nem kisfelnőttnek nevelik, akit azért álomvilágba ringatnak. Nagyon más az ottani felfogás a gyerekekkel való viselkedésről és sokáig ez Magyarországon is nagyon hasonló volt. „Hála” az elmúlt 23 évnek, láthatóan divat lett jól viselkedő, tisztelettudó, görcsös, megfelelni akaró, agyoniskolázott, magánórákra rohangáló, gyerekkor nélküli gyerekeket nevelni. Akik mindeközben azt hiszik, hogy Mikulás ugyan létezik, de dugni jó dolog.

„- Medence túlsó partjára gyereknek fülsiketítő módon átüvöltés, pihenő nyaralók felriadás, szívroham kapás.”

Hiszen gyerekek. Hiszen ez egy nyaralás.

„- Víz szélén medencébe lábat lógatva vizes kézzel műanyag tányéron tortaevés, pizzaevés, dinnyeevés, ugyanezt kisgyereknek etetés.”

Hiszen az ott dolgozó azért van, hogy a vendég után takarítson.

Összegzés

Megpróbálom leírni a dolgot egy szóval: Gátlástalanság. Voltál te már életedben igazán szabad? Úgy igazán gátlástalan, amikor erőből, jólétből vagy bármi más okból azt tehettél, amit csak akartál? Éltél már vissza a hatalmaddal? Érezted már, hogy pont leszarod, hogy ki mit gondol rólad, mert soha a büdös életben nem fogsz vele találkozni többet? Élvezted már úgy igazán az életet, vagy ezt is csak úgy szabad, ahogy az angol/német/amerikai urak teszik, különös figyelmet fordítva az erkölcsi, osztálybeli és egyéb normák betartására? Fontosabb a megítélésed egy távoli, idegen országban ott dolgozók és más turisták által, mint az, hogy elengedd magad? Fingtál te már egy tisztességeset evés közben?

Szerintem, te még sosem voltál igazán szabad, hiszen számodra az a legfontosabb, hogy másokat elemezgess egy török tengerparton, ahelyett, hogy jól éreznéd magad. Ennek eredményeként leszel görcsös, stresszes, életunt, savanyú európai, akinek az élet elemezgetése fontosabb, mint a megélése.

Tánya


Tánya vagyok egy 23 éves, Magyarországon élő ukrajnai orosz lány. Ha tetszett az írásom és szeretnél vissza-vissza térni, lájkold a POSZTINFO.hu-t a Facebookon és azonnal látni fogod, ha posztoltam valamit. : ) Ott, a linkelt bejegyzéseim alá várom a kommenteket és véleményeket, igyekszem is majd rájuk válaszolni. : )

NO COMMENTS